Azon kevesek egyike vagyok aki titánból is készít ékszert. Készítek egy összeállítást az utóbbi időben készült titán gyűrűkről, hogy egy bejegyzésben szerepeljen néhány kedvencem.

Ez a legfrissebb . 6mm széles titán karikagyűrűk. A férfi gyűrű szálcsiszolt, benne egy fényes sáv. A női szintén szálcsiszolt, és a fényes sáv körberakva  pici briliáns csiszolású gyémántokkal. Én sem számítottam rá, hogy a titán ennyire ütősen néz ki gyémántokkal. A kövek befoglalása izzasztó volt a titánba, de az eredményt látva megérte. A másik érdekes rész a fényes és matt felületkezelés volt.

Miután ki lett polírozva az egész, a szeparált részt vissza kellett mattítani, de nem nagyon akart benne egyik szerszám sem komolyabb "kárt tenni". Még a gyémánt bevonatú szerszám is elbukott, végül egy mezei smirgli adta a legjobb hatást. Tanúlság: nem elég keménynek lenni, a megfelelő alak is kell!

A következő párt egy korábbi szintén titángyűrű ihlette, (alább). A különbség, hogy nem azonos a fa berakás szélessége. A nőiben keskenyebb, a férfi gyűrűben szélesebb. Ami azonos mindkettőben, hogy az éle 45 fokvan letört. Ez egy fényes vonalat alkot a matt felület mellett. Ez nem csak kényelmi szempontból előnyös, de sokat hozzátesz az öszképhez is.  A titának van még pár fontos tulajdonsága, de én inkább az érdekességeit oemlíteném. Nekem nagy kedvencem - és ezt néha meg is szoktam mutatni annak akinek titángyűrűt készítek - a titán oxidálása. Mit is jelent ez: A titán 700°C fok fölött szinte mindennel könnyen reakcióba lép. Titán oxidot nagyon könnyű létrehozni, de nem is az eredmény lesz az érdekes, hanem a folyamat.

A titán forgácsot egy mezei öngyújtóval fel lehet hevíteni a kellő hőmérsékletre. Amikor ezt eléri a reakció folytán a hőmérséklete rendkívűl megnő (jóval 2000°C fok fölé) amit fehér fény kísér. Megyarul, ha a forgács nagyon vékony akkor villan egy nagyot mint egy vaku. Kb mint a magnézium. Aztán nem marad más utánna mint a titán oxid ami összemorzsolható és nem jó onnantól semmire. Röviden: A titán "elég". Hallottam olyan történetet ami szerint megesett, hogy egy cnc eszterga gép titán megmunkálás közben kigyulladt, az anyag nem megfelelő hűtése miatt. Eloltani nem lehetett meg kellett várni míg az egész leég.

De a titán nem csak az oxigénnel, hanem sok más gázzal is reakcióba tud lépni a megfelelő hőmérsékleten. Ennek gyakorlati haszna, számomra, hogy ezzel a módszerrel elvileg lehet a titánt színezni. Mindez csak egy vékony rétegben jön létre a tárgy felületén, viszont rendkívül kopásállóvá teszi. Ezt szeretném a közel jövőben kipróbálni, ha sikerül akkor mesélek még róla.

Nem rég befelyeztem egy érdekes darabot. Ebben a változatosság kedvéért nincs ébenfa! A fekete csík csiszolt ónix. Ezen kívül a nőibe egy kék gyémánt, és mindkettőbe egy egyszerű kelta minta.

A titánékszer készítés egyik nehézsége, hogy (normál műhely körülmények között) nem lehet se önteni se forrasztan se semmit csinálni vele. Egyedűl forgácsolni hagyja magát, azt se könnyen. Tehát hozzáépíteni nem lehet, csak elvenni belőle. Persze van pár trükk amivel meg lehet bolondítani a végeredményt, ilyen a kő fa vagy arany berakás..

Szintén friss darab. 5 db briliáns csiszolású gyémánt került a nőibe. A kövek egy "hídon" sorakoznak ami a gyűrű "két végét köti össze" Mindkettőnek a perem enyhén metszett. .