Több féle névjegytartót terveztem, a legsikeresebb konstrukciónak ez bizonyult, amikor a névjegykártyatartó
oldalán két párhuzamos fémcsík fut. Ennek nem csak a design szempontjából van jelentősége. Ebből a típusból nem rég tettem fel a legfrissebbet a honlapomra. erősen "matyó" mintás de hát ez volt az igény...
1.lépés
összekaparok egy halomba némi ezüstöt kb 50g-ot. Ezt egy samottos kokillában összeolvasztom nyilt gázlánggal.
Ha elérte a kellő meleget (963 C-fok) némi hőntartás után kilöttyintem egy előmelegített acél vályúba.
pár masodperc alatt kihűl. Ezzel megvan az ezüst alapanyag. nem néz ki túl jól, de megvan
2.lépés
a gyurmahurka szerű anyagot hengerléssel alakítom tovább. először olyan lesz mint egy ceruza, csak nem 6, hanem 8 szögletes. kb 20% keresztmetszet csökkentés után az anyagot lágyítani kell. Ez abból áll hogy fel izzítom és lehűtöm.
(az acélnál ez pont az ellenkezőjét eredményezné. nem lágyul, hanem edződik). Mire a hengerlés megvan, az anyag közel egy méter hosszú, 1.5mm vastag és kb 4-5mm széles.
3. lépés
az ezüstből kell készíteni 2 db u alakot. nem is annyira u, mint inkább ilyen: I_I
párhuzamoz oldalak, merőleges összekötés. Itt már kezdődik az izgalom, mert ennek a 2 db-nak nagyon pontosnak és egyformának kell lennie, mert ez alkotja a két párhuzamos vonalat a névjegykártyatartón körbe.
ha nem párhuzamos, vagy ha az anyagvastagsága nem állandó, akkor az messziről virít.
4. lépés.
Ha kész a két I_I alak lehet leszabni hozzá az első ébenfa alkatrészeket. De honnan szerezzünk ébenfát? Magyar erdőkben nem gyakori, de még a fatelepeken is ritka. Bevallom én kerestem itthon, de Magyarországon nem találtam megfelelő minőséget. Így kénytelen voltam külföldről beszerezni. Szóvan megvan a megfelelő alapanyag, lehet farikcsálni. A két hosszabbik és az egy rövidebbik oldalnak megfelelő mennyiséget levágunk, és beragasztjuk a két ezüst U alakunk közé.
5.lépés
Amíg száradt elkészítettemk az ajtót. Az ajtó kerete szintén ezüst. Ez áll két rövid hasábból, amik olyan hosszúak, mint a korábban használt fák szélessége. A kettőt egymás mellé forrasztom, és az egyiket teljes hosszában átfúrom. Ez lesz a zsanér. Az immár egynek számító elemre alulról és felülről ráforrasztom a rövidebbik oldal hosszának megfelelő ezüst hasábot. Ha ez megvan, ujra jöhet az ébenfa- Megint kellett egy rövidebbik oldalnak megfelelő darab. Ezt beragasztjottam az ezüst keretbe, ezzel kész volt az ajtó.
6.lépés
24 óra elteltével megkötöttek a ragasztások. Lehetett helyére tenni az ajtót. Eddigiek egybe rakva ugy néztek ki, mint egy képkeret üveg nélkül.
7.lépés
Innentől már egyszerű. A "képkeret" mindkét oldalára felrögzítem a kb 6x10cm-es ébenfa lapot. a ragasztó újabb 24 órát köt. Ha ez eltellt már csak az összecsiszolás van hátra az alap névjegykártyatartó elkészüléséig.
8. lépés
Csiszolás után kerül fel a díszítés. Ebben az esetben növényi motívumok. Az ezüst intarzia helyét el kell készíteni. Ezt dédnagyapám valamikor kézzel faragta volna ki, lévén ő műbútor asztalos volt vala... Szerencsére ennek már vannak gyorsabb és pontosabb lehetőségeim. A minta helye lézerrel került beégetésre. Gyors és pontos. Sajnos olyan céget nem találtam aki a motívumot kivágja nekem lézerrel az ezüst lemezből is, ezért azt kézzel kellett csinálnom. Lassú és fárasztó munka, de megéri. A kivűrészelt ezüst motívumot beleragasztom a helyére és össze csiszolom (24 órával később). A fa kezelésére sok tippet hallotam, mindenki másra esküszik. Nekem a méhviaszos kezelés vált be. Ennyi.
www.egyediekszerek.com